Halottak napja avagy miért nincs időd az életre....
Tűnődöm! Közeleg a halottak napja és mindenki elindulni, elindul a temetőbe, emlékezni....
Ilyenkor nem számít, ha esik, ha fúj, nem számít, hogy nincs időd, mész, mert menned kell...
Virágot veszel, gyertyákat és megteszed, amit meg kell tenned...
Belegondoltál e valaha abba, hogy hányan vannak az életedben, akikre nincs időd...mert messze vannak, mert dolgoztok, mert te mindenhol nélkülözhetetlen vagy....és nem találkozol velük...és eljön a nap, amikor meghalnak...és akkor talán majd, akkor egy évben, egy napon, lesz rájuk időd, kimész a temetőbe és viszel virágot és arra fogsz gondolni, miért nem szakítottam addig időt erre, amíg élt...de akkor már késő lesz... 
...és talán akkor ott a sírnál eszedbe jut, hogy kik azok, akikre még időt kellene szánnod, és el is döntöd magadban, hogy igen, ez mától másképp lesz...
Másnap reggel csörög a vekker és te újra rohansz és ismét nincs időd, azokra akik élnek...
Az évek telnek a homokórádon fogy az idő, nem tudod meddig tart...
Értékes emberek, akik szeretnek téged, akiket úgy érzed szeretsz, de talán messze élnek tőled, rájuk nem jut idő, mert dolgozol...
Miattuk nem utazol, ha esik, ha fúj....mert arra nincs időd!
Minden évben egy napon, mégis van időd, azokra akik már nem élnek...
Kimész a temetőbe, ahol már nincs semmi...
A Lélek járja végtelen körtáncát a fényben, a test porrá és hamuvá válik...
Ha nem tennél mást, csak otthon gyújtanál egy fehér gyertyát és ünneplőbe öltöztetnéd a lelked, meghallgatnád a kedvenc zenéjét, akire gondolsz, de már nincs itt veled, a lelketek összekapcsolódna és boldog lenne, hogy gondolsz rá....
Ehhez nem kell kilométereket utaznod, nem kell virágot venni, mert egy másik ember Lelkéhez az út belülről vezet...
Tűnődöm, vajon képes vagy e megállni az életért, a szeretetért, a szerelemért, azokért, akik élnek! Itt és most!
Szeretettel teli emlékezéseket kívánok!
...és boldog élettel teli kapcsolódásokat, időt mindenkinek az életre!
Pető Csilla