Camino 2019 -egy kis esszencia az útról

Idén éppen 5. alkalommal indultam el erre az zarándoklatra, és csak végtelenül hálás vagyok az égieknek és Szent Jakab szellemének, hogy ezt az utam is épségben kisebb fájdalmakkal megtehettem! Ez kegyelem....
Úgy gondoltam tavaly, hogy ez az 5. út legyen más, és csoporttal indultam el.
Más volt, mint az eddigiek és mégsem volt más!, pont olyan mint az élet.
Idén kevesebbet kommunikáltam a fb-n, vagy itthon maradt barátokkal és a családommal.
Az út segít abban, hogy elmélyülj önmagadban.
Ezen az úton a társaim is tanítottak, sokat, amiért szintén nagyon hálás vagyok.
Fel lehet készülni a zarándoklatra? Talán inkább mentálisan és lelkileg kell a nagyobb erő, bár bizton állíthatom ennyi km után, hogy egy kis fizikai állóképesség sem árt.
Camino Primitivo, csodaszép tájak, de nehéz terep...Fenn és lenn, hegyek és lejtők, néha bizonyt embertpróbálóak...
Azt, hogy ismersz e igazán valakit, leginkább a nehézségekben mutatkozik meg, ki hogyan reagál egy egy ilyen helyzetben...a nem reakció is reakció, csak éppen mást mondd el rólad!
Szeretem Spanyolországot, a spanyol embereket, a mentalitásukat...
Mit tanultam a csoporttól?
- kommunikáljak mindig nyíltan, őszintén, mégha ez néha nehéz is
- adjak időt mindenkinek, hogy megmutassa az igazi arcát
- legyek mindig nyitott, ha valaki szeretne megosztani velem valamit
- és figyeljem az emberek verbális és nonverbális jelzéseit
- és mindig minden körülmények között legyek önmagam, mégha ez meg is osztja körülöttem az embereket
Jó volt látni, ahogy formálódtunk, egyénekből, egységgé...
Egy valaki nem tudott, nem akart kapcsolódni...kizárta magát, elszigetelődött, másokat okolt, egyedül maradt...
Megszakadt egy barátság 15 év után...az út vízválasztó, vagy örökre összekapcsolja az embereket, vagy örökre elválasztja őket...
A legenda szerint az út nem azt adja amit szeretnél, hanem azt amire szükséged van... Megkaptuk, mindannyian...
Csodaszép út volt, remek időt kaptunk és felejthetetlen élményeket!
Először csetlettünk, botlottunk egymás terében és lassan mindenki megértette, hogy habár a saját tempónk a legfontosabb, szeretettel, egymást támogatva értük el a célunkat....
Ez az út, nem mindig a mosolyokról szól, a fájdalmakról is, a hű basszus, mekkora hegyre kell felmennem megint, a lejtőkről, amik sokkal rosszabbak, az örömkönnyekről, a fenébe, ma nekem nincs is kedvem gyalogolni, demegyek....
A közös reggelikről, a közös vacsikról, a közös horkolásokról, a boldog vagyok, hogy van ágy, ahol pihenhetek....
Az ott felejtett túrabotokról, amiért vissza kell menni, a temetőbe bedőlő túrabotokról, a csodás napfelkeltékről, a nem is tudok aludni mert világos van mégekről, a reggel nagyon sírásról, és mossunk együtt, mertaz jókról...
A távolságok közelséggé nőnek és a közelségek távolságáról...
Az út esszenciája az életedé, a létedé, a tied!
A szeretetről, a hitről, a kitartásról, az alázatról, a jelenlétről,ami ahhoz kell, hogy végig tud csinálni!!!

Mosolyokkal teli csodákat!
Csilla

"Ezer út, ezer találkozás és búcsú, életünk minden pillanatában, döntések vagy halogatás, szembenézés vagy elkerülés, tökéletességek a saját tökéletlen világunkban" 
(Pető Csilla:Lélektánc a Caminon című könyvéből)

Időpont egyeztetés kezelésre

Jelentkezz be most!

+36 30 6395966

Szavazz az egészségre!!!

Pozitív megerősítéseket küldök, amik segítenek, ha elakadnál!

 

Iratkozz fel most a hírlevélre!

Név
E-mail
Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot